Skip to content Skip to navigation

Sajtó

Megjelent sajtótermékek

Játék és őszinte figyelem

N. G. – Könyvjelző – Alexandra

Beszélgetés Mikola Péterrel

Nyomdászként kezdte, pedagógus lett, aztán a színpadon találta magát, gitárral a kezében. Dalokat szerzett és énekelt gyerekeknek. Most pedig egy mesekönyvet írt, méghozzá lánya, Zorka nevében. Ő a mesélő, Zorka, aki kilenc éves lesz júniusban. „Igazi tündér-boszorkány, csacsogó-csevegő, igazi nőci. Sok olyan helyzet, történet van ebben a könyvben, ami részben vagy egészben az ő személyes élményéből, beszólásából kerekedett történetté.”

Zenés Játszótárs

Szentmártoni János – portré Mikola Péterről

Németh László soha nem értett egyet a gyerekirodalom létjogosultságával, lévén, nem kell a gyermek szellemi képességeit alábecsülni, hisz azok nyitottabbak, befogadóbbak bárminél. A lényeg: a közvetítés módján áll vagy bukik minden. Gondoljunk csak Weöres Sándor gyermekverseinek kikiáltott műveire, melyeket már óvodában tanítottak/tanítanak a kicsiknek. Valahogy így vagyunk a zenével is.

Az ének a lényeg

Balajti Péter – Pesti Est

Nem könnyű a kicsik figyelmét lekötni. A zene ugyan mozgásba, táncra, sőt éneklésre és késztetheti a gyerekeket, de hosszabb távon nem árt, ha van még valami plusz a muzsika mellett. Ezt "használja ki" Mikola Péter, akinek gyerekkazettái és fellépései élményszámba mennek a csöppségek és szüleik körében. Talán a fülbemászó melódiák, a hétköznapi életből kiragadott, s ezáltal mindenkinek ismerős témák segítenek, hogy az apróságok azonnal fogékonyak legyenek a produkcióra.

Subidubi

Hölgyvilág – 2000/07

ÉNEKELNI JÓ. Jó, mert lehet sokan is, lehet egyedül is. Lehet bánatosan is, vidáman is. Lehet üldögélve, dudorászva is, és lehet ugrabugrálva, táncikálva is. Mikola Péter kazettáját a kocsiban hazafelé menet lejátszottam a kislányomnak. Amikor megérkeztünk, halkan, hogy meg ne zavarja a zenét, csak ennyit mondott: – Anya, ne szálljunk ki, legalább csak ezt az egy dalt hallgassuk még végig! Végighallgattuk hát, hogy: ...szeleburdi fruska, csacsogó, csevegő icipici nő... Utána még azt is, hogy: ...nem kerül sokba, egy mosoly az ára, öltöztesd arcod mosolyruhába...

Mikola-varázs

Bihari

Mikola Péter műsorát láttuk, amely több volt mint zenés-énekes előadás. Más, mint kedves gegek, poénok, gesztusok, szójátékok színészi megjelenítése. A ,,mikolaság" több is és kedvesebb is ennél: egyszeri és mindig más élmény, mondhatni játékvarázs. Az előadó a gyermekekkel való kapcsolatteremtés magas művészetét űzi: pillanatok alatt játékos masszává gyúrja publikumát, így válik az apró sereg műsorának önkéntes főszereplőjévé. És ez is a célja. Nem lép fel magas pódiumra, nem kápráztat fényeffektusokkal, nem él üres illúziókeltéssel.

Szívből szól

Balajti Péter – Pesti Est

Hatodik nagylemezénél tart Mikola Péter. Igaz, albumai nincsenek a toplistákon, sőt, videóklipek sem nagyon készülnek dalaihoz, fellépései azonban minden egyes alkalommal vonzzák az érdeklődőket. Koncertjeinek híre különös utakon jut el a rajongókhoz. Van úgy, hogy véletlenül botolhatunk bele egy-egy családok által gyakran látogatott helyen, máskor pedig egy óvodai fellépés során hallják meg a kicsik és a pedagógusok, hol látható hétvégén az a különös szerzet, aki az előbb rajzolt egy szép világot, vagy megmutatta, milyen egy taps-iskola, netán dalba öntötte a mi családunkat.

Mikola Péter, a képzelet varázsol

M. Gy. – Pesti Műsor LXI. évfolyam, 46. szám

A magyar könnyűzene elképesztő mértékben képes ontani ránk az igénytelen produkciókat – még szerencse, hogy van választási lehetőségünk, s legfeljebb kikapcsoljuk a rádiót, majd elmegyünk egy jó koncertre. A gyerekeknek rosszabb a helyzetük, mivel nem ők döntik el, mit hallgatnak. Pedig a nekik készült lemezek többsége pontosan olyan ócska, mint amilyenekkel a felnőtteket bombázzák. A ritka kivételek közé tartoznak Mikola Péter albumai.

Tizenhárom dal

Ördög Virág – Nők Lapja 2006. 11. 29. / 48. szám

Varázst emleget új lemeze címében a gyerekek nyelvén nagyszerűen értő Mikola Péter is. A képzelet varázslatát. Ugyan „Tündérvirágomnak, Hajnalcsillagomnak, Zorkának” ajánlja kedves dalait, de négytől tízévesig mindenki másnak is kedvére szól majd a korong. Felnőtteknek teszem hozzá, hogy ifj. Rátonyi Róbert és Pejtsik Péter hangszerelte a számokat.

Neve: Mikola Péter, foglalkozása: játszótárs

Hámori Katalin – Napló

A közösségi ház játszószobájának vendége volt a közelmúltban Mikola Péter. Neve ismerősen cseng a szülők és a gyerekek fülében: ő az a művész, aki énekes-zenés műsorában, egy különös órában elvarázsolja nemcsak a gyerekeket, de a véletlenül odatévedő felnőtteket is. A mackós termetű, örökké nevető szemű "játszótárs" mintha valóban varázsló lenne: intésére ezer apró ördög bújik elő az addig illedelmesen üldögélő gyerekekből, s egy varázsütésre ébredező, morcos Ádámmá, tetszeni vágyó Klárivá, vagy verekedős Karcsivá válnak.

Zenés Játszótárs

Ligeti-Szabó László – Színes RTV 1998/33

Az előadás végén a gyerekek odasereglenek hozzá, átölelik a lábát, és a különben kemény fából faragott férfiú kissé fátyolos szemmel hallgatja a legőszintébb szavakat: holnap is jössz?, leszel a barátom?, ha elmész, nagyon fogsz hiányozni – és talán a legtöbbször ezt: szeretlek. Az istenek is szeretik. Mert akit ők a szívükbe zárnak, örökre megtartják gyereknek. Mikola Péter ért és beszél, no meg persze énekel a gyerekek nyelvén, és gitárja segítségével meg is tudja „őrjíteni” őket.